Konyhawebdizájn

Az oldal átalakítása óta, sőt korábban is kint volt az a címke, hogy új honlapok készítését nem nagyon vállalom be. Teljesen helyénvaló és érett belátás volt ez tőlem, pont olyan, mint amikor faképnél hagytam minden vallást (erről pont tegnap beszélgettem apával). Azóta a Hungarian Unix Portálon, ami elvileg a pro unix rendszergazdák lakhelye, olvastam két fórumtémát, amiken felnyögtem. Ha már hülyék mindenhol vannak, gondoltam írok néhány sort, hátha más is rádöbben arra, hogy az eddigi amatőr webmesterkedése nem vezet sehová.

Eszközök

Az első téma gigantikus facepalmozáshoz vezetett volna, ha nincs szemüvegem. A fiatalember egy olyan vírust keresett, ami minden weblap oldal végére bebiggyesztett egy csinos kis kódot. Aztán kiderült, hogy nem vírus a hibás, hanem hogy az arc CRACKELT TOTAL COMMANDERREL ftpzett! A csipkéző Marika néni nagydarab böllér szeretőjének a véres előruhájának a szakadt csücskét, azt!

A webdesignhoz, mint minden számítógépes tevékenységhez kell vas és szoftver. Vagy hülyére keresed magad, és egy atomreaktort dugsz az agyondivatozott Windows, Photoshop és más Adobe termékek alá, vagy megelégszel egy kevésbé izmos valamivel, és a bizonyítottan kevesebbet evő nyílt forráskódú programok fele indulsz el. Ne azzal menjen az idő és a munkaóra, hogy a gép dolgozzon, te dolgozz! A kereskedelmi szoftverek kalózverzióival két okból kell vigyázni. Ha egyetemi éveid alatt láthatatlan fejlesztőként nem is törődsz vele, hogy illegális, később egyéni vállalkozóként megütheted a bokád a szoftverrendőrséggel. A másik ok pedig azonnal jelentkezhet, mint a fenti példánál: a feltört programban az ingyenesség mellé más ajándékokat is kaphatsz, és ettől semmi nem fog megmenteni.

Folyamatos fejlődés/fejlesztés

A webdesign nem a ma, hanem a jövő tudománya. Az egy-két éves tudás használhatatlan, akkor vagy a toppon, ha kísérleti technikákkal dolgozol. A cél itt a hatékonyság és karbantarthatóság. Gyakran kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy mások őskori honlapját kell ráncfelvarrnod. Ilyenkor senki nem fogja kifizetni neked a html kód átalakítását, azonban hosszútávon lehet mégis megéri neked. A másik bukkanó az lehet, amikor a kísérletezéssel te ásol magadnak gödröt, ugyanis a következő pont:

Felhasználók

A mai felhasználók megkövetelik, hogy ugyanúgy vagy legalább hasonlóan tudják szerkeszteni a weblapjukat, mint egy Word dokumentumot. És valljuk be egymás között, hogy ezt 2009-ben teljesen joggal teszik. Ha téged zavar, hogy eközben helytelen kódot vagy illogikus adatbázis bejegyzéseket generálnak, az a te bajod és maradjon is a te bajod! Tegyél ellene, de a felhasználónak adj szép felületet! Ha később le tudod passzolni a honlap karbantartását, az időt spórol neked, nem pedig pénzt vesz el tőled. Én már két honlapomról tudom, hogy a közeljövőben át kell alakítanom őket, ebből az egyik ráadásul egy héten belül lenne esedékes. A másik meghökkentő esemény beszámoló is erről szólt: a fiatalembert nem hajlandó a cég kifizetni, hiszen a cég könnyen karbantartható (értsd: tartalomkezelő rendszeres, dinamikus) honlapot kért, a srác pedig statikust csinált. Ennek a pontnak és a következőnek is iskolapéldája az eset.

Kommunikáció

Ha besétál egy parasztbácsi a műtrágyás gumicsizmájával hozzád és a vasvillájával rábök a monitorodra, hogy ő bizony ilyet szeretne, akkor mondhatsz nemet, mert előre látod, hogy nehéz ügyfél lesz. De ha nem mondasz nemet, mert a “disznajok árábul” tervezed eltartani magad, akkor kutya kötelességed megértetni magad a parasztbácsival. A fentiek közül talán ez a legnehezebb, mert nagy valószínűséggel nem vagy magyar szakos és menedzser.

Egyrészt nyíltnak kell lenni az árral kapcsolatban. Legyen tapasztalatod, hogy hány órába fog telni megcsinálni az oldalt és ezért mennyit kérhetsz. Se többet, se kevesebbet, és a munkaórákat valamint a béreket közöld az ügyféllel is. Akkor is közöld vele, amikor valami nem tetszik neki és változtatni akar. Sose mondj az egész munkára egy konkrét összeget, mert amikor változtatni akar, ingyen dolgozol neki. Ha a tartalomban kell változtatni, akkor használd a fenti pontban foglaltakat. Csinálj neki szerkeszthető oldalt, annyit változtathat a szövegen, amennyit csak akar. Ha pedig a dizájnban már a századik próbálkozásra sem hallgat az ügyfél olyan szavakra, hogy “olcsó, közönséges, bulvár”, akkor esténként kényeztesd magad olyan oldalakkal, ahol együtt éreznek a designerek szenvedő belső művészével. De mindig hallgasd meg az ügyfelet, ő fizet, az ő ízlését kell elnyernie az oldalnak!

Kiégés

Bármennyire is menőnek tűnsz a csajoknál vagy a haveroknál, hogy te bizony webdesigner vagy, előbb-utóbb elér a kiégés. Általában pont akkor, amikor a fenti problémák bármelyike előbukkan, a készített honlapoktól függően az 5-10. után. Mit tehetsz ellene? A fenti tanácsokat betartod, néha lazulsz, kinyomod telefonod, azonnali üzenetküldőd, e-mail jelződ, és játszol. Vagy ha már beteggé tesz a gép, mozdulj ki, sportolj, vagy lógj a haverokkal (ha már úgyis menőnek tartanak a webdesign miatt).

De egy teljesen biztos: tapasztalatszerzésnek kiváló, de hosszú távon (értsd: több, mint 1-2 év), nem tartható állapot az amatőr webmesterkedés, ilyenkor kell váltanod. Vagy kevesebb meló, vagy ugyanannyi, de magasabb szinten, vagy mindkettő. Nekem bejött.