Kernel Panic

Hogyha ingyenesen letölthetnétek a világ legfejlettebb operációs rendszerének kikiáltott Solaris egyik verzióját, és hozzá olyan programokat, amik a legnépesebb felhasználói tábort szolgálják ki, akkor nem tennétek azt meg gondolkodás nélkül?

Valószínüleg nem :).

De én megtettem, és hősi eposzokba illő gigászi szopásnak voltam elszenvedője. Ugyanis van a Nexenta nevű operációs rendszer, ami OpenSolaris magra épül, de a Debian/Ubuntu csomagokat kezeli. A legfrisebb fejlesztésű mag, és a legminőségibb csomagok keresztezéséből létrejött oprendszert én is ki akartam próbálni, úgyis volt 3 partíció a gépemen pont ezért. Persze a 3. üres partícióm nem volt már üres, ezért gyorsan kiírtam néhány videót, zenét, 2 DVD-nyi anyagot. Aztán bebootoltam a rendszert.

Minden szép és jó, előre szól, hogy a WLan kártyámat nem ismerte fel, de ezzel már megküzdöttem Debiánon is, nem nagy ügy. Aztán megkérdezte, melyik partícióra másolhatja fel magát. Mondtam neki, hogy arra a 17% szabad területre, amit meghagytam neki, és erre ő kiírta, hogy a root fájlrendszert ő bizony az első slice-ra másolná. Na itt beparáztam, és kiléptem az egészből, nehogy elvesszen a Windows partícióm. Már itt gebasz volt vasárnap este, mert a GParted CD-ről kellett mesterségesen bebootolnom a Windowst, a Debianom meg elveszett.

Aztán új nap virradt, olvasgattam a GYIK-ot, és megtaláltam, hogy ez egy ismert hiba, hogy a Nexenta magát az első partíciónak titulálja. Szóval semmi gond, a Nexenta másik partícionálási rendszert használ, mint a Windows, vagy a Linux, nyugodtan telepíthetem. Azért mikor hazaértem, gyorsan kiraktam pendrive-ra a munka alatt lévő honlapokat, hogy azok ne vesszenek el. A pendriveom 4 giga, de csak kb. 2 gigáig tudom terhelni, szóval mást nem próbáltam menteni. És akkor elindítottam a telepítőt.

Második nekifutásra nem törődtem a partíciónálási gonddal, simán entert nyomtam, úgyis figyelembe veszi, hogy arra a szabad 17%-ra rakja rá, amire én megadtam. Teljesen átlagos telepítési menet, viszonylag hamar végez, utána bebootlja a rendszert. Bejön a GRUB, nem rakta be se a Windowst, se a Linuxomat, gondoltam nincs gond, bejön a rendszer, és kiegészítem a GRUB fájlját. De a rendszer meghal körülbelül 5 perc szenvedés után egy Kernel Panic hibaüzenettel! Jó, nincs gond, GParted be, Windows-t betöltjük, leformázzuk a 3. partíciót, a próbálkozást meg elfelejtjük. Gondoltam én. Erre a GRUB azt mondja, hogy nincs olyan, hogy első partíció! WTF?! És bizony kellett egy kis idő, amíg operációs rendszer híján rá tudtam jönni, hogy egyetlen egy partícióm van, amin a Nexenta pöffeszkedik, ami amúgy baszik betöltődni.

Ergo: mindenemet elvesztettem, kb. 110 giga adatot, jónéhány játékot, programot, képet, forrásfájlokat, és zenét! Nagyon büszke voltam arra, hogy számos előadótól is több mint 48 órányi zeném volt, ezekből a Linkin Park és a P.O.D. teljesen elveszett, mert nem írtam ki őket.

Ehhez képest viszonylag nyugodt maradtam, nem vertem szét a gépet, és nővérem is elég higgadtan vette tudomásul, hogy bizony egy teljes évad Charmed, amit felvett VHS-re, és én bedigitalizáltam egy kb. 10 éves TV Tuner kártyával, és már csak meg kellett volna vágni a felét, és kiírni, az mind elveszett.

A megoldás: 1. venni kell egy külső winchestert, amire ha ilyen van, kimásolok minden adatot, leválasztom a gépről, és az adatok biztonságban vannak. 2. a Windowson és a Linuxon kívül nincs nagyon olyan operációs rendszer még, ami van annyira kiforrott, hogy végzetes hiba nélkül működne egy laptopon. Asztali gépeknél azért nincs vész, mert a vas ami egy asztali gépben van, az kb. egyforma, és elég ismert. De a notikba speckós cucc kerül, hogy lapos legyen, és könnyű, és ezt még nem nagyon tudják kezelni a frissebb rendszerek.

Szóval maradok a Windows XP és Debian GNU/Linux dual bootos rendszernél, mert ezek megbízhatóan működnek. XP-t kaptam tegnap Vineskitől, és a srácoknál be is tudtam szerezni rögtön minden szükséges programot interneten keresztül. Ez úton is 1024 hála, hogy kisegítettek a bajból ;)!