“Kedves muzikális lakótárs!”

A veszprémi lakás csendes. Annyira, hogy ha egyedül vagy, és nem szoktál még hozzá, akkor félsz. Eddig azt gondoltam, hogy azért, mert nagyon jó a szigetelése, ezt már korábban ki is használtam, Veszprémben készültem fel a 2009. évi újévire a TV Maci nótával (Pécsi József – Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarán), és az idei újévi előtt is Veszprémben gyúrtam tüdőre és szájra. Nem gondoltam volna, hogy ezen a héten gond lesz belőle.

2011. évi Újévi Koncert, Hidas Frigyes – Szvit fúvószenekarra

Hétfőn játszottam, majd szerdán is. Szerdán már csöngetett a szomszéd csaj, hogy “ez nagyon hangos, nem lehet vele valamit csinálni”? Gondolom kiült az arcomra, hogy ez egy hülye kérdés volt, mert elkezdett érdeklődni, hogy milyen hangszer ez, hol játszok stb. Majd mondta, hogy csak egyet kér, késő este már ne játsszak rajta. Ha hozzá áthallatszik, akkor a többi szomszéd is hallja, ezért aznap délután már abbahagytam, gondoltam majd délelőtt gyakorlok, akkor nem zavarok senkit. Kb. 10 percre rá újra csönget a hölgy, hogy “ha lehet egy kérése, mégis játsszak, mert a csend jobban zavarja”. Itt már sejtettem, hogy lelkiismereti gondot csinál a kérdésből, ezért próbál javítani a helyzeten, mire megnyugtattam, hogy a többi lakónak is valószínűleg jobb, ha délelőttre rakom át a rögtönzött próbáimat.

Így is lett, ugyan nem csütörtökön, de pénteken délelőtt újra fújtam, nem is csöngetett be senki (legalábbis nem hallottam). Majd délután 2 fele újra csöngetett a szomszéd csaj, hogy nagyon sajnálja, hogy kirakták azt a cetlit, és gondolkozott rajta, hogy hol próbálhatnék. Rögtön néztem is az ajtóra, ott nem volt semmilyen cetli, kiderült, hogy a bejárat mellé tűzte ki valaki, de erről én nem tudtam, szerintem ha a szomszéd nem szól, akkor észre sem veszem. Aztán felajánlotta, hogy a rádiónál, ahol dolgozik, este már nincsen senki, utánajárhat, hogy próbálhatnék-e ott, mire megköszönve, de visszautasítottam a felajánlást lódítva, hogy a Csermák zeneiskolában már megbeszéltem egy termet, és nem fogok többé otthon játszani. Mire mondta, hogy ha meg van oldva a kérdés, és nem olvastam még a cetlit, akkor ne is foglalkozzak vele!

Fanfare Ciocarlia, egyetlen román falu 12 amatőr rezes muzsikusa meghódítja a világot

De engem azért érdekelt az üzenet, gondoltam elolvasom, amikor leviszem a szemetet. Kilépve az ajtón észrevettem, hogy a mellettem lévő lakás ajtaja is ki van nyitva, valaki szintén megy el. Kifelé menet vetettem egy gyors pillantást a faliújságra, és láttam hogy tényleg kint van egy pici négyzetrácsos papírra kézzel írva egy üzenet, aminek csak a megszólítását futottam át: “Kedves muzikális lakótárs!”. Gondoltam visszafelé elolvasom a teljes levelet, de meglepetésemre a már ismerős csaj jött mögöttem, és ő is a kukához igyekezett. Kezében éppen akkor gyűrt valamit, és mondta, hogy “remélem nem olvastad el, inkább letéptem.” Erre csak röhögni tudtam :D.

Számomra a történet itt véget ért, mostanában nem lesz a zenekarral olyan szereplés, amire gyakorolnom kell, ha pedig lesz, akkor valószínűleg megint felkeresem Fátrai Gabriella tanárnőt a Csermákban, és megkérdezem tudnék-e náluk gyakorolni. Csak ami nagyon bosszant, hogy egy kezdő kisiskolásnak gyakorlatilag a hangszerrel való megkedveltetés végét jelentené egy ilyen incidens (ha nem lenne egy legalább olyan kedves szomszédja, mint nekem). Egyrészt semelyik zeneiskola nincs arra felkészülve, hogy a diákoknak a kötelező hangszeres órákon kívül tudjanak termet biztosítani. Tehát egy szülőnek a zeneiskolás költségen kívül gyakorlatilag próbatermet is kellene bérelnie? “Legyen a zene mindenkié!” – mondta Kodály Zoltán, ma pedig úgy néz ki inkább azoké lesz, akik olyan helyen laknak. Vagy pedig annyi a zenei diverzitásnak, és lesz jó sok zongorista, akik be tudják dugni a szintetizátorba a fejhallgatót.

Szociális kísérlet, szerencsére a kontroll esetre Vp-ben nincs példa, de azért elgondolkodtató

Korábban Tapolcán ebből sosem volt gond. Emlékszem arra, hogy mindig hallottam, amikor Novák Bogi kürtölt a kék Y-ban vagy amikor Böröczky Anna fuvolázott. A városok között lenne ekkora különbség vagy az idők voltak mások? Tapolcán a Berzsenyiben sorba zárták el korláttal és sövénnyel a lakóközösségek a kiépített játszótereiket, a mi házunk mögött is megszűnt a homokozó. Igény pedig biztos lenne rá, ezen a nyáron is tele volt rajzolva a ház előtti beton mindenféle színes krétával. Mintha már évekkel ezelőtt elindult volna a társadalom egy szigorúan visszafogott irányba: ne gördeszkázz a járdán, gyerek a játszótéren játsszon, utcán ne igyál alkoholt, kocsmában ne dohányozzál, ne zavard a lakókat azzal, hogy a hangszereden gyakorolsz! Az az érdekes, hogy akármennyi szabállyal is értünk egyet, egyszer jönni fog úgyis egy olyan, ami már nekünk fáj. Például mennyire bizonygattam egy éve Kovaxnak, hogy fáklyás bulit tényleg nem a lakótelepen kell tartani, erre most eljutottam oda, hogy nekem kellene kimenni a Gulyadombra lakóközösség ellenes dolgot művelni.