Idő és Internet

A fenti három szóról fog szólni a nemzetközis szakdolgozatom. Aki ismer, az rögtön rávághatja, hogy ennél testhezállóbb témát nem nagyon találhattam volna egy bölcsész szakon :). De úgy is fogalmazhatnánk, hogy a téma emberére akadt :D!

De ez még a jövő zenéje. Viszont ami a jelen, vagy inkább a múlt, az az, hogy a diplomadolgozati kiírás szerint október 15.-ére kellett volna benyújtani témaválasztási lapot. Vivi még vagy két hete mondta, hogy ez a határidő, de a levél is két hete lapul a fiókomban, amiben minden le van írva. De nem lennék én, hogyha kedden este nem pánikoltam volna, és nem sikogattam volna 3 üzenetküldő protokollon 4 emberrel, hogy vajon most mi lesz. Semmi sem lett :). Szerdán írtam egy levelet a témavezetőmnek, hogy ezt szeretném választani, holnap, azaz ma bemegyek a fogadó órájára és megbeszéljük a dolgot. Szépen megfogalmazott levelemre mindösszesen egy ige volt a válasz: jöjjön. Ez sem először fordul velem elő, hogy oktatóknak küldött hivatalos levélre válaszként annyi jön, hogy rendben, jöjjön, oké. A szabadszoftver világban még megértem, hogy első hivatalos magázó levél után tegezve válaszolnak, és utána tegezve és lazán folyik minden megbeszélés, de egy egyetemen azért meg lehetne adni a módját. De lehet, hogy ezt is csak én lihegem túl.

Mint ahogy ezt a témaválasztási csúszást is. Ma reggel bemegyek, megkérdezem szabad-e, tanár úr közli velem az se baj, hogy többen választják. Ja, ezt sem tudtam. Aztán átmegyek a lappal a titkárságra, be lehet-e még adni, belehet, átveszi, berakja egy mappába, viszontlátásra! És ezen izzadtam annyit?

A problémának tehát két megoldása van, ha ennyit stresszelek ilyen dolgokon, akkor neki kellene időben állnom megcsinálni ezeket. Vagy ha lusta maradok, akkor legalább legyek laza is, és ne parázzak ezeken. De persze maradhatok olyan, amilyen, csak akkor a hajam nem fog ilyen fekete maradni :).