Félelmetes fantázia
A fantázia az ember egyik legnagyobb kincse, de mint minden kincs ez is nagy teher lehet, mivel arannyal megrakodva igencsak nehéz úszni, így előbb utóbb a tenger fenekére kerülhetünk. A gyermeki képzelet egyenesen végtelen, elég csak pl. a képzeletbeli barátokra gondolni. Nekem nem volt ilyen barátom, én csak a plüss állataimat személyesítettem meg. De legalább két olyan lányt ismer a nyugati világ, akik egész világot képzeltek el maguknak! Az egyik Alice, a másik Dorothy. Ők maguk is képzelt gyermekek, azonban a két férfiút már kevesebben ismerik, név szerint Charles Lutwidge Dodgsont és Lyman Frank Baumot. Bőven el lehetne csemegézni már ezen is, hogy férfiak álmodozó kislányokról írnak regényeket, de most a félelmetes fantáziáról írunk, nem a mocskosról…
Dodgson felvéve a Lewis Carrol művésznevet 1865-ben adja ki Alice’s Adventures in Wonderland (Aliz kalandjai csodaországban vagy Aliz csodaországban) könyvet. Ez egy mese a kislányról, aki unatkozva a patakparton átlép egy csodavilágba, és ott mindenféle kalandba keveredik, és sok jópofa, vicces figurát ismer meg. Különösebb morális mondandója nincsen, de ha utánanéztek, az utókor különböző matematikai, francia nyelvi és történelmi utalásokat vél benne felfedezni. Különböző filmes feldolgozások is léteznek, én az 1951-es Walt Disney verziót ajánlom, mivel hiper-aranyos és hiper-vidám :).
Azt mondják a jót másolni nem szégyen, ezért nem vethetjük Baum szemére, hogy az 1900-ban kiadott The Wonderful Wizard of Oz (Óz csodálatos varázslója, Óz a nagy varázsló) kicsit hajaz Alice kalandjaira. Azonban pluszt is ad. Ugyanis találni benne morális mondanivalót bőven, mivel Dorothy gonoszok ellen küzd, barátainak segít legyőzni gyengeségeit és stb. A legismertebb film változat az 1939-es Judy Garland főszereplésével készült film. Ezt is érdemes megnézni, régi emlékeket hoz vissza.
És akkor hosszas előismeretek után térjünk is rá a lényegre :). Elrugaszkodva a regényektől, de szigorúan időrendben ismerkedjünk meg az 1985-ös filmmel, Return to Oz (Visszatérés Ózba). A történet úgy kezdődik, hogy Dorothy a tornádó után képtelen aludni, ezért nagynénje és bácsikája egy szakorvoshoz viszik, mivel biztosan beteg, ha nem létező világokról mesél. Ez a szakorvos pedig elektromos készülékkel operál, és tulajdonképpen egy diliházba zárják a kislányt. Ez a diliház elég félelmetesre sikerült még így felnőtt fejjel nézve is. Majd miután egy kísérteties csaj segítségével elmenekül, de elsodorja az ár, újra Ózban találja magát. És itt kezdődik a poén! Szerintetek mi történhet egy olyan fantáziavilággal, ami egy kisgyermek agyában létezik, ha a kisgyermeket trauma éri? Erre láthattok számtalan példát ebben a filmben:
Ha a szarvasfejű, fenyő szárnyú, repülő heverő nem lenne nektek elég bizarr, nézzünk meg egy hasonló ötletre épült játékot! Az American McGee’s Alice esetében nem a kiötlő az érdekes, bár erre is kíváncsi lennék, hogy egy American keresztévvel élő gyermeknek milyen képzelete lehet, de most ezt hagyjuk. A játék története szerint Alice macskája éjszaka leveri a lámpást, ami felgyújtja a házat. Szülei bennégnek, ő megmenekül, de beleőrül. És itt kezdődik a móka! Ugyanis az a korábbi mesevilág, amit Alice elképzelt, az őrület hatására teljesen feje tetejére áll! A vörös királynő zsarnokságba döntötte az egész birodalmat, és neked meg kell menteni a szenvedőket. A Quake 3 motorra épült 2000-ben megjelent játék FPS, ügyességi és logikai egyben, minden van benne, amit csak el tudsz képzelni! Óriási fogaskerekeken ugrálás, kártyakatonák szabdalása, még sakklépések is! A hangulat magával ragadó, a zenét Chris Vrenna, a Nine Inch Nails embere követte el, szintén félelmetes. Kétszer vittem végig, egyszer Windowson, egyszer Linuxon, kicsit megkopott a grafika, lévén, hogy 9 év telt el azóta, de érdemes legalább egyszer megismerni a sztorit, ha még nem játszottál volna vele. Annál is inkább, mert filmváltozat is lesz belőle egyszer.
Szerintem nagyon ötletes megragadni egy fantáziavilágot, majd összegyúrni, meggyújtani, vízbe mártani és újra kiteregetni, milyen is lesz az, ha a képzelőjét drasztikus behatások érik. Kettőt most bemutattam, talán több is van. De remélem, hogy az ilyen feldolgozások nem mennek majd kilóra, mert elég egyediek.