Első nap Völgyben
A csütörtöki hozzászólás óta ért egy egész nagy meglepetés: van munkám Völgyben. Aminek azért örülök, de kicsit érdekesen ért a hír. Batyu hívott pénteken fél 6-kor, hogy van melóm, és “információ elcsúszás” miatt nem sikerült értesíteni. Adott fél órát, hogy átgondoljam, mert mivel eddig nem szólt senki, és nem tudtam rákészülni vissza is mondhatom. Gyors telefon szülőknek, apa aranyos volt, mivel kb. 5-ször kérdeztem meg tőle, hogy tudok-e vele beszélni, mire azt mondta Utcazene Fesztivál kellős közepén, hogy várjál átrakom a telefont a másik fülemre, de aztán rájött, hogy messzebb kellene menni a színpadtól :). Szülői engedély megvolt, sms-t kaptam róla, de aztán anyám felhívott, hogy hogyan is lesz ez, az aggódó anyák már csak ilyenek. Aztán mentem zenesuliba, hogy vasárnap mikor indulunk Keresztúrra, mert attól függött, hogy a szombati beosztásom tudom-e teljesíteni. 9:30-kor indulunk Keresztúrra, ezt Melinda nénitől tudtam meg, szóval oké a dolog. Gyors telefon Batyunak, nevem kipipálva, és megígérte hogy szerez sátorhelyet.
Péntek este a próbának 9 körül vége lett, átmentünk Stariba sörözni, de csak egy sör csúszott le, az is iszonyúan savanyú. Lovász Gabi becserélte egy barnára az övét, én megszoktam az ízét és simán megittam. Stari Laci kinnt van Dörögdön, gondolom a selejtet itthon hagyta, vagy nem tudom mitörtént, bár lesz még erről szó. Este neteztem egy picit, megnéztem a 6. évadból az utolsó Helyszínelők részt, aztán mentem aludni. Szombaton még programoztam egy kicsit, mivel egy pénzes melót be akartam fejezni Völgy előtt, mert közben nagyon bizonytalan lett volna. Aztán összepakoltam a cuccom, sátrat, hálózsákot, polifont, néhány ruhát, kaját, aztán irány a busz. Élmény egy nagy túrista hátizsákkal és egy sátorral felszállni buszra.
Buszon összetalálkoztam Zozóval, ő is most jött vissza Völgybe, délelőtt szereplése volt, most megy a sátorba aludni. Én Kapolcson leszálltam, mert találkoztam egy szaktársammal, negyed órát tudtam vele beszélni, aztán csigabuszoztam tovább Dörögdre. Elhűltem, mikor megláttam a buszt Apátiból jönni, mivel indiai képeken látni ennyi embert összesűrösödni egy tömegközlekedési járművön, de szerencsére kiürült teljesen a busz, és felfértünk. Leszálltam Dörögdön, felhívtam Batyut, megkérdeztem hogy ott vannak-e mint tavaly, kaptam egy igenlő választ, plusz hogy Zozó lesz ott, mert ő dolgozik, meg elvileg 6-kor kezdek, ennyi infót sikerült kinyernem ebből a beszélgetésből, ami hát elégségesnek mondható.
Sátorhely megtalálva, azonosítani tudtam Batyu és Zozó sátrát, mellettük nem volt hely, de máshol kicsit távolabb igen. Batyut megcsörgettem, hogy mondjon már valami pontosabbat, mert Zozó alszik, de nem vette föl, ezért elhatároztam, hogy önállósítom magam. Elkezdtem felállítani a sátrat, mikor Batyu visszahívott, és mondtam hogy mi a szitu, mire elhúzta a száját, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk, de aztán mondtam neki, hogy ne ébressze fel Zozót, mert felverem a sátram, aztán lemegyek 5-re kultúrba, hogy valami infót szerezzek. Pont ezt akarta most mondani: a sátram ne verjem fel, és fél 6-ra kell mennem kultúrba. A sátorfelverést így abba hagytam, a magyarázat logikusnak tűnt, hogy mindketten hoztak egy sátrat, de ők úgyis egymással alszanak, szóval marad egy üres sátor, minek felverni az enyémet. Később kiderült, hogy háziak nem tudnak még rólam, szóval csak egy magyarázat volt ez :P. Csak azt nem értem, hogy miért nem tudta Batyu mondani ezt előbb, és akkor nem szenvedek buszon a sátorral pluszban. Összeraktam újra sátort, aztán lefeküdtem picit szusszanni munka előtt. Batyu azt mondta, hogy sátrában van bőven hely, de nincsen, mivel úgy kipakolt mint egy szekrényben, szóval inkább csak a hálózsákot, meg a polifont raktam be, mert azok kis helyet foglalnak. A sátort, meg a hátizsákomat kinnt hagytam a sátron kívül, verőfényes napsütés volt akkor, semmi bajt nem sejtettem.
Aztán felmentem kultúrba, megtaláltam a hölgyet, akivel kezet is fogtam, hogy eddig még nem találkoztunk, aztán megkérdezte hova vagyok beosztva, mire mondtam hogy nem tudom. Erre mondott valami olyat, hogy lennt ki van írva, nem néztem meg? Nem mondtam semmit… Megnézte ott fönnt az irodájában (hoppá, csak odafordult a faliújsághoz és mondta is, szóval mit b@sztat!), jegyszedés Lőtérnél a feladat, be is irányított egy másik szobába, hogy a többiek ott vannak. A néni aki eligazítást tartott ismerős volt, anyut is vágja, szóval nem idegen. Röviden elmondta a feladatot, adott egy kitűzőt is, ami heti bérletnek számít, bárhova mehetek vele, és amit más híján egy madzaggal kötöttem fel a nyakamba.
Meló egyszerű, csináltam már ilyet még Rally EB-n Nyirádon, de akkor mondjuk az emberek kaptak rikító karszalagot, és lehetett látni, hogy van-e nekik vagy nincs. Most minden embert meg kell állítani és elkérni a jegyét. Kotorászás után kapsz egy jegyet, és beengeded az illetőt, és minden szép. Attól még hogy non-profit a rendezvény nem hiszem el, hogy nem lehetne befektetni karszalagokba, amik mondjuk különböző színűek, miért adnak papírból készült csíkot egy sátrazós bulin? Vannak rutinos emberek, akik belerakják a pénztárcába, és csak felmutatják mint egy bérletet, meg hát nekik nem is ázik el.
Nem úgy mint másoknak a jegy, vagy mi magunk. Mert megeredt az eső úgy 9 fele. Ezért bementünk a rendezvénysátorba jegyeket szedni. Na most állíts meg kb. 20 embert akik egyszerre sietnek a sátorba, hogy mutasd már meg a jegyed légyszi, értelme ezek után nem sok volt a jegyszedésnek. Pláne nem úgy, hogy a szél szétkapta egy másik oldalon a sátor falát, egy új ajtót csinálva, mi pedig 4-en voltunk, az egész estére: 2 csaj ül az asztalnál, jegyet és pénzt kezel, mi ketten egy idősebb hölggyel pedig ellenőrizzük a jegyet. Úgy fél 10-kor már szépen átázva remegtem a hidegtől, de azért ellenőriztem a jegyeket. A társam átment a jegyszedős bejárathoz és ott nézte a jegyeket, és közben a nem hivatalos bejáratot is összekapcsozták, szóval 2 bejáratra maradt egy-egy ember, ami egész jól ment, mivel az eső és a szél is alábbhagyott, szóval az emberek nem menekültek már a sátorba, és sikerült kinnt fogni jó párat belőlük. Az indokok jogosak, hogy mi értelme van a jegyet beszedni, mivel a sátoron kívül is ugyanúgy lát és hall mintha bennt lenne, ezért mihelyt teljesen elállt az eső mi újra kimentünk a bejárathoz jegyet szedni.
Ami nem tudom kinek a fejéből pattant ki, de nagyon okos lehetett, mert a bejárat és a rendezvény sátor között vagy 80 ember torlódott fel, akinek nem volt jegye, ezért a sátoron kívül élvezte a zenét. Na most őket egyszerűen beengedtük. Időközben kaptunk segítséget először 2, majd 4 embert, hogy így majd könyebb lesz. A bejáratnál maradt két ember, egy másik sráccal hátramentünk a parkoló és a sátrak fele, mivel ott belógnak az emberek. És valóban. A lőtér hátulja fele van egy hatalmas mező, semmi nem választja el a rendezvénysátort a mezőtől, és lámpa sincs, szóval ha elég nagy kört teszel, akkor a sötét leple alatt simán bemész a rendezvényre. Ha meg észreveszünk akkor is késő, mert futva senkit nem lehet utolérni a mezőn, mikor a fű tiszta víz. Meg 4 óra álldogálás után nem fogsz olyan intenzitással futni senki után a mezőn, hogy elkapd azt az egyet, mikor egy nagy hülyeség révén 80 jegynélküli ember engedtél be a sátorba. Meg mit csinálsz akkor ha elkapod? Megverni nem lehet, nincsen vagyonvédő végzettséged, se felhatalmazásod erre, meg különben sem vagy 90-re gyúrva, ezért csodálkoztam, hogy 16 éves társam aki igencsak vékony minek futkos a sötétben az árnyak után. Van még ilyen élményem, ami megerősített abban, hogy ez a Völgy nagyon tré módon van szervezve, és ne idegeskedjek ilyeneken, mert nem érdemes.
Fél 12-kor befejezték a lányok a jegyszedést, ami elég önkéntes alapon ment, mivel az utasítás úgy szólt, hogy ha csúszik a műsor, akkor a műsor végéig, aminek úgy fél 1 fele lett végülis vége, de mondjuk az a fellépő olyan rossz volt, hogy aki jegy nélkül bemegy és meghallgatja, annak bőven elég bűnti az. Zozó úgy 10 fele ért le, neki éjjeli őrség volt beosztva. Látta hogy remegek, adott egy pulcsit, mert nála kettő volt, plusz megnézte a madzagon lógó kártyámat és adott egy rendes nyakbaakasztót is. Az is volt nála pluszban. Örök hála a pulcsiért és a nyakbaakasztóért! Sütit is hozott, azt is köszönjük szépen ;)! Nekik az éjjeli őrzés 10-től volt betervezve, de úgy 3-ig velünk söröztek még, meg talán még azután is ott maradtak. Batyu is leért fél 1 körül, ő Starinál a Klastromnál pultozik még a jegyszedésen kívül. Igen, no comment, két munkát vállalt be… Mire számonkérte hogy Stari Lacit miért nem engedtük be, próbáltam poénra venni, hogy azért mert sz@r sört adtak pénteken (ami tényleg csak poénos kifogás, én nem is láttam Lacit, mivel két bejárat volt és a másikon jöhetett be, szóval nem értem miért én kaptam a leb@szást), mire mondta már sokkal nyugodtabb hangon, hogy hát tudja, abból nincs is nekik itt kinnt…
Háromig még söröztünk, találkoztam Bíró Áronnal is a Kúriában, aztán én elmentem aludni, mert másnap Keresztúr, amit szerintem egy másik bejegyzésbe írok, mert hosszú lesz ez az egy. Az biztos, hogy az első nap kicsit nehéz volt főleg úgy, hogy semmit nem vágtam hogy hogyan mennek a dolgok, amiatt a bizonyos “információ elcsúszás” miatt. Amit a hölgy nem fejtett ki, de Batyu mondta, hogy a hölgy mindig felírja, hogy ha valakit hív, az én nevem is kétszer fel volt írva, csak nem volt kipipálva, hogy tudott is velem beszélni. Na most elvileg a mobi számomat adta meg Batyu, ami ugye jelzi, hogyha kerestek és nem vettem föl. Semmi ilyet nem jelzett nekem a telefonom, szóval sejtem, hogy miért nem fejtette ki a néni, hogy hol volt az “elcsúszás”. Ma este 8-tól 11-ig vagyok beosztva, ami nem lesz olyan nehéz, három óra simán lemegy, és most már tudom is, hogy hogyan mennek a dolgok. Ha lejöttök Völgybe nyugodtan látogassatok meg, Dörögdön sátrazom.