Fallacy of choice

2011. szeptember 23.: a bejegyzés utólagos korrigáláson esett át Mátó Péter tanácsára (lásd: hozzászólások)

A címben lévő két kifejezés azért maradt ilyen csúnyán angolul, mert így könnyebb a témához kapcsolódó anyagot találni a neten, amolyan szakmai zsargon. Magyarul arról lesz szó, hogy a szabad szoftverekkel kapcsolatban hangoztatott választás szabadsága mennyire csalóka, és a gyártótól való függés lehet nem is annyira borzasztó. Ezek Ennek átgondolása kulcsfontosságú volt a Debianról való váltásomnál, talán mások döntésénél is segítségre lesz.

Fallacy of Choice

Néhány éve a Linux Hater’s Blog remek írásokat közölt, és mivel a kritikái azóta még mindig teljesen helytállóak, nem tudott újat felmutatni, és csúnyán esett a színvonala. A korábbi tündöklő időszakból maradt fent a The fallacy of choice című írás is. Ebben kifejti, hogy egy operációs rendszer rengeteg rétegből áll össze, és a GNU esetében minden rétegnél legalább 4 változatból lehet válogatni. Már kernel szinten is lehetőség van Linux mellett Hurd féle kísérletezgetésre, esetleg FreeBSD vagy éppen OpenSolaris kernelt választani. A lehetőségek tárháza innentől felfelé egyre csak bővül, ablakkezelőből már több tucat van, és ezt a számot talán még az audiolejátszók sem lépik túl. Viszont a szoftverek nem a fákon nőnek.

Karim R. Lakhani és Robert G. Wolf 2003-ban publikált kutatása óta tudjuk, hogy a nyílt forráskódú projektekben résztvevő fejlesztők motiváció alapján 4 csoportba oszthatóak. Az egyik csoport (az összes megkérdezett 25%-a, a kutatásban az 1. klaszter) tagjainak 86%-a fizetséget kap a munkájáért (külsőleg motivált), és ők kizárólag munkát segítő (irodai, mérnöki, fejlesztői stb.) szoftvereket fejlesztenek. A maradék fejlesztő (75%) mögött tehát jellemzően nem áll főnök, szabadak mint a madár. A felhasználók szemszögéből azonban egészen más a helyzet.

A motiváció alapján a legnagyobb csoport (29%, 3. klaszter) azért vesz részt a nyílt forráskódú projektekben, hogy szakmailag fejlődjön. Nem árulok el nagy titkot, hogy a fejlesztőket nagyon nehéz olyan „alantas” (a felhasználó számára viszont nélkülözhetetlen) munkára rávenni, mint pl. a dokumentáció, ezt a csoportot pedig képtelenség. A felhasználók így csak a fejlesztők kevesebb, mint felében bízhatnak. Abban a csoportban, aki hisz a szabad szoftver elvekben, és/vagy vissza szeretne adni valamit a közösségnek (19%, 4. klaszter), vagy abban a csoportban, aki külső kényszert érez arra, hogy a felhasználók szórakozás igényeit (játékok, zene- és videólejátszók) kielégítsék (27%, 2. klaszter). Ennek ismeretében a felhasználó már csöppet sem olyan szabad, mint elsőre tűnik.

Felhasználóként a legjobb taktika a lehető legtöbb fejlesztővel rendelkező szoftvereket megcélozni, mivel pl. ekkor érvényesül a több szem többet lát elv, valamint ha nagyobb mennyiségű hozzájáruló áll rendelkezésre, akkor már lehet minőség alapján szűrni stb. Erre az egyik mód az 1. klaszterben helyet foglaló fizetett fejlesztők kihasználása. Tehát válasszunk olyan szoftvert, ami mögött tőkével rendelkező szervezet (alapítvány vagy cég) áll: pl. Apache Software Foundation, Free Software Foundation, Linux Foundation, Mozilla Foundation, The Document Foundation, Novell, Red Hat, Canonical, stb. Talán érződik a nevek „nagyságán”, hogy komoly feltételek és szabályok alapján működik a menedzsment, ami szinte kötelező jelleggel a demokráciától való eltávolodást is jelenti, tehát az átlagfelhasználónak egyre kevesebb beleszólása van. Pl. tetszik a Firefox gyors kiadási üteme, a GNOME Shell leváltása Unityvel, vagy hogy az Apache-ot nagyjából minden alternatív webszerver megveri sebességben? Tetszik, nem tetszik, tőlük nem kapsz mást!

Másik mód az esélyek maximalizálására, hogy a felhasználói programok létéért küzdő 2. klaszterből és magáért a közösségért élő 4. klaszterből minél több felhasználót vonzó szoftvert válasszunk. Ezek az önkéntesek általában a felhasználói rétegből emelkednek ki, ergo azokat a szoftvereket kell választani, amik a legtöbb ember számára elérhetőek. Alapfeltétel, hogy a legtöbb operációs rendszerre legyen csomag belőle, de a legjobb az, ha valamelyik népszerű disztribúcióban alapértelmezett. Hogy mennyire fontos egy szoftvernek alapértelmezetté válnia, azt jól jelzi, hogy a Banshee fejlesztők hajlandóak voltak még egy igen kemény ultimátum árán is bekerülni. Másik példával élve az Ubuntu csomagstatisztikák alapján 26.316 magyar GNOME felhasználó van (language-pack-hu-gnome-base csomag), míg csak 8.503 KDE felhasználó (language-pack-kde-hu-base csomag). A harmadannyi felhasználó nagyjából ugyanekkora arányú magyar KDE hozzájárulót takar, ami kelemeng szavaival élve azt jelenti, hogy „nagyságrendileg csak egy-két ember”.

Vendor lock-in

A fentiek alapján úgy tűnik tehát, hogy sokkal gondtalanabbak leszünk akkor, ha egy cég vagy alapítvány által támogatott disztribútort választunk, és a használt programjaink kiválasztásában is teljesen rábízzuk magunkat. Viszont az Ubuntu esetében megjelent egy olyan határvonal, amit átlépve akár a szabadságunk utolsó morzsáit is át kell adnunk. Ez a határvonal pedig a szoftverközpont fizetős alkalmazásainak kezelése.

Az Ubuntu One zenebolttal és a fájlokkal különösebben nincs gond, mivel minden szinkronizálva van az adott rendszeren, ezért azokról egyszerűen készíthető biztonsági mentés. Viszont meglepő módon a fizetős alkalmazásokhoz nem biztosít a Canonical semmilyen frissítést, teljesen a harmadik félre bízza, hogy elkészíti-e a csomagot az adott kiadásra. Tehát nem csak egyszerűen egy bizonyos disztribúcióhoz láncolhatod magad, de esetleg még egy bizonyos kiadáshoz is! Egyelőre ezt nem lehet megkerülni, mert a fizetős irodai/fejlesztő szoftverekhez nincs független bolt, nem úgy mint a játékokhoz (Humble Indie Bundle, Gameolith, Indievania, hamarosan érkező Desura).

Úgy tűnik tehát, hogy a kereskedelmi (zárt) programok megjelenése akár teljesen le is zárhat egy amúgy többségében nyílt forráskódú rendszert. Mivel a szoftverközpontban még egyáltalán nincs olyan szintű szoftver, amiért ezt érdemes lenne megtenni, ezért butaságnak hangzik. Viszont ha egy Adobe Creative Suite elérhető lenne csak és kizárólag a 12.04-es kiadásra, lenne-e olyan, aki a Creative Suite használatának lehetősége miatt elzárkózna az újabb kiadásra frissítés lehetőségétől?
</div>