Veszprém Vár

Veszprém Vár

Veszprém Vár. De mire :D? Fent látható a plakát, gondolom mindenki hallott erről a hallhatatlan nagy botrányról! Kis országban apró-cseprő dolgok okoznak botrányt, no meg uborka szezon is van, tehát most erről ír kicsi ‘s nagy, no meg az Udi is.

Szerintem tré. Mármint a plakát. Nem az, hogy tiszteletlen-e legnagyobb királyunkra narancssárga (politikai korrekt?) szemüveget rakni, hanem egészen egyszerűen szegényes fantáziára utal, és lerágott csont az egész. Nyugaton már a 80-as években ellövöldözték ezeket a színes szemüveg, átrajzolt kontúr dolgokat, itt keleten is túljutott ezen már mindenki olyan 95 körül. Minek megint ezzel villogni? És a felirat betűtípusa? Ugyanmár… Az ikonok meg inkább emlékeztetnek 6 évvel korábbi önmagamra, mikor még ilyen kis ikonos menüket csináltam, és be kell hogy valljam én többet törődtem azzal, hogy egységesebbek legyenek az ikonok, mint ahogy a plakáton vannak. És még ma is mindig megkapom, hogy gyenge vagyok grafikailag, hát még akkor… Orrszarvú = állatkert, gitár = Utcazene Fesztivál (Veszprémi Ünnepi Játékokat semmilyen formában se asszociáljátok ehhez a szimbólumhoz, mert fejeket tépek le!), múzeum = rengeteg gyönyörű műemlék, kézis figura = MKB Veszprém, tányér evőeszközökkel = őőő… hát kajálni is lehet, persze! Ehhh, ugyanmár. Ez a város sokkal többet érdemelne ennél az ócska szarnál…

Nézzünk más véleményeket. Mondjuk egyenesen a zsűriét:

“Bár a zsűri egyhangú döntése után néhányan megütköztek az első díjas pályamű “tiszteletlenségén”, a pályázatok közül ez a pályamű alkalmas a legtöbb szempontból a reklámmal telített környezetben a vizuális ingerköszöb elérésére, hiszen az utak, autópályák mentén kb. másodpercnyi idő van a reklámok észlelésére és értelmezésére. A műalkotások, szobrok, festmények átrajzolása vagy átértelmezése pedig nem csak a reklám, de a képzőművészet területén sem ismeretlen. Ezt egyáltalán nem a tiszteletlenség jeleként kell felfogni, hiszen bizonyos művészeti alkotások parafrázisai az idők során szinte egyenrangúak lettek az eredetivel. (Az érdekesség kedvéért egyébként a pályázó elkészítette a szemüveg nélküli változatot is, amelyen így István és Gizella szomorú tekintettel nyugtázta, hogy az utókor csak tiszteletreméltó szobornak tekinti Őket, és nem akar jelképes közösséget vállalni ember mivoltukkal. Biztosak lehetünk benne, hogy ha aktív kortársaink lennének, István és Gizella zsebében is mobil telefon lapulna, nyakukban digitális kamera lógna… Vajon miért éppen egy napszemüveg zavarna minket abban, hogy tisztelettel gondoljunk rájuk?)”

Igen, tény, hogy el kell érni egy ingerküszöböt, ott a pont. De akkora faszságot, hogy a szemüveg nélküli képen szomorú tekintettel nyugtázzák, hogy eltávolodunk tőlük, így pedig társadalmunk részévé válnak? Meg a következő részlet is nagyon tetszik:

“A zsűri felhívja indoklásában a figyelmet arra is, hogy bár a kiírás túlságosan általános szempontokat adott meg, a minden célcsoporthoz szóló reklámüzenet kevésbé hatásos, mint az irányított, fókuszált kommunikáció. Kérdezhetnénk, hogy miért éppen a fiatal korosztály, mint célcsoport kapott prioritást a döntésben?

Az óriásplakát-kampány egyértelmű célja a turizmus területén a fizetőképes kereslet figyelmének felhívása volt a város iránt, a kiírás azonban nem tartalmazott a célcsoportot illetően konkrét megkötést, a zsűrinek pedig nem volt ezzel kapcsolatban semmiféle ízlésbeli előítélete. Az értékelésnél azonban mindenképpen figyelembe kellett vennünk korunk mediális környezetét is, amelyben olyan módon kell megjelennünk, hogy egyáltalán észrevegyék azt a pozitív üzenetet, amelyet a város akár globális terepen is kommunikálni szeretne. A vizuális és verbális üzenet összecsengése, a szöveges és képi elemek szintaxisa és az alkalmazott ikonográfia közérthetősége szempontjából azonban – akár tetszik, akár nem –, tulajdonképpen alig volt versenytársa Ujhelyi-Kovács Sándor pályaművének a beküldött anyagban. Azt se felejtsük el, hogy az utóbbi években Veszprém éppen a fiatalok körében kezd országosan is népszerű lenni. Emlékezzünk csak, anno az Utcazene Fesztivál kapcsán is felmerültek hasonló aggodalmak, hogy szabad-e a várost kizökkenteni a megszokott kerékvágásából, ízlésvilágából, és úgymond: fejtetőre állítani. Azóta már kiderült, hogy a „fejtetőre állított” Veszprémre évről-évre több tízezer városunkba érkező látogató kíváncsi, és ezrek igazítják még a szabadságukat is a ma már kiemelt rendezvényként kezelt Utcazene fesztivál idejére”.

Ezt most is el kell ismerni, hogy tényleg ez az egyetlen pályamű, ami nagyon tömören fogalmaz. És a zsűri tulajdonképpen szarból nem tud várat építeni. De akkor a kiírással volt a baj. Meg mi az, hogy ezzel a fiatal “fizetőképes” réteget célozzák meg? Utcazene fesztivállal dobálózni? Ugyanmár! Az Utcazene Fesztivál ingyenes, hahó! Meg ilyen nevetséges és tényleg 1000-szer felhasznált motívumokkal megcélozni egy olyan korosztályt, ami az interneten már egy webshopban is normálisabb kinézethez szokott hozzá? Nagyon mellé lőttek az indoklással, és miegymással.

A vehir.hu-n van egy cikk, melyben Bősze Ferenc ír arról, hogy a szakmai döntést felülbírálta a politikai azzal, hogy a KDNP nem engedi kirakatni a plakátokat. Geszti Péter egy érdekes figura rengeteg jó dolgot csinál, és van bőven olyan is, ami nem sikerül annyira. De rajta kívül a zsűritag még néhány neves személlyel büszkélkedhetett. Bősze Ferenc kitér arra is, hogy a botránnyal sokkal nagyobb hírverést szerzett a plakát és a város is, mintha szépen csendben kirakták volna a plakátot 42 pályázaton nyert helyre :). Csak véletlen a botrány?

Végül a többi díjazott munkát megnézhetitek Veszprém város honlapján. A többi képet megnézve lehet látni, hogy vannak sokkal igényesebb munkák, de azok tényleg nem autópálya mellé kihelyezett reklámnak valók. Most is azon a véleményen vagyok, hogy tehetségből nem volt hiány ezen a pályázaton, csak a kiírás volt pontatlan, így egy rosszul sikerült munkát kellett kiválasztaniuk.

Ui: a mai (2008. 07. 13.) Naplóban az sms véleményvonal hasábjain bukkantam rá eme gyöngyszemre: “Évek óta figyelem, hogy kis hazánkban egyre több a háromnevű ember, mint a napszemüveges plakátművész is! Hiszik vagy nem, mind jobbos szavazó! Én többre tartom a szerény, egyszerű, hagyományosan kétnevű embereket”. BRILLIÁNS!!! A társadalomtudomány hiányzó darabkáját elénktáró sms-t olvashattunk. Einsteini gondolatmenet, és pavlovi kísérletek sora rejtőzik e rövid tanulmány mögött, melynek tömörsége bámulatos, és kvintesszenciája leírhatatlanul mélyreható, velőtrázó! Egyszerűen félelmetes bazdmeg, hogy 2008-ban még találni ilyen embert, aki a kommunista, szerény, kétkezű munkásember ideálja mögött, vállal egy nagyot, és 21. sz.-i hírcsatornán eljuttatja hozzánk gondolatát, mely szerint a szülők döntése meghatározza a gyermek művészi, sőt politikai hajlamát. És persze éljen a baloldal, ami a szerény, egyszerű, hagyományos embereket segítve a végső döfést adta országunknak. Hihetlen, hogy a magyar ember még egy plakátpályázat kapcsán is képes fogást találni a másik politikai párton…