Húsvéti Alkotmány

Tegnap az országgyűlés 262 igen, 44 nem és 1 tartózkodással megszavazta az új alkotmányt. Hatalmas visszhangja van a dolognak, bírálják itthon, bírálják hazaiak külföldön, és bírálják külföldiek is. Az egyik párt félve ügyelt a szimbolikus időpontra, nehogy lecsússzon a feltámadás ünnepéről, a másik pedig kőbe vésett emléktáblát állított a köztársaságnak. Még egy alkotmányozó passiójáték kellene, és akkor a hétköznapi polgár végképp nem tudná, hogy ujjongva örüljön a történelmi eseménynek vagy sírva gyászoljon. Esetleg egyik sem?

Egy ország alkotmányának illene szent és sérthetetlen alaptörvénynek lenni, hiszen ezen nyugszik az összes többi jogszabály. Kicsit úgy érzem, hogy csak egy bóvli műanyag csörgő lett a továbbra is gyermekként játszó hatalom kezében. A FIDESZ isteníti, a többi párt gyászolja, igazából teljesen mindegy, csak jó hangos legyen. De az igazság az, hogy az új alkotmány néhány fontos változástól eltekintve egészen vállalható, sőt még csak nem is eget rengető, szinte üres. Egy alkotmány nem éppen egy megemészthetetlen jogi szövegmassza, ezért nyugodtan bátorítok arra mindenkit, hogy olvassa át az új alkotmány teljes szövegét. (Nem kell megijedni az oldalszámtól, az alkotmány csak 32 oldal, a többi a csatolt magyarázat és indoklás.)

Talán az tűnik fel először, hogy a parlament hivatalos oldaláról letölthető változat egy fekete-fehér példány. Talán csak ez a megszokott törvényjavaslat közzétételi gyakorlat, de kicsit gyászosan fest a címer és zászló. Az egyes pontokat elolvasva hamar kiderül, hogy az alkotmányban nem sok konkrétum van meghatározva, nagyon sokszor áthárítja a részletezést az ún. sarkalatos törvényekre, amik szintén kétharmados törvények lesznek, de ezek kidolgozása és elfogadása még hátravan. Kisülhet ebből még jó is, de rossz is, ez majd néhány év múlva kiderül.

Az ünneplők még ne igyanak előre a medve bőrére, a gyászolók pedig itassák fel könnyeiket. Ez nem a kezdet és nem is a vég, ez csupán egy újabb politikai kampány. Tehát minden maradt a régiben.