Hannibal

Egy olvasott regény filmváltozatát megnézni bátor cselekedet, mert ha a rendező és a néző fantáziája nagyon eltér egymástól, akkor szenvedés lesz a szórakozásból. Olvasás nélkül megnézni a filmet sokkal szórakoztatóbb, de ilyenkor a kritika írás lesz a szenvedés, mert nem tudjuk pontosan, hogy az írót vagy a rendezőt szidjuk. Thomas Harris mind az öt regénye meg lett filmesítve, az utolsó kettő esetében a regények megjelenését követő évben már a mozikban volt a film. Hogy Harris valóban sikeres író-e vagy csak előnyös szerződést kötött, azt csak a regények elolvasása után tudnám meg. A Hannibal regénysorozat tetralógia, film azonban 5 darab készült belőle. Nézzük hát ezeket.

Manhunter (1986)

William L. Petersen főszereplése a mai nézőnek kicsit érdektelenné teszi a filmet, ugyanis a helyszínelő mester minden ügy végére pontot tud tenni, a happy end benne van a karakterében. Végig ő viszi prímet, Hannibal Lecter gyakorlatilag jelentéktelen, ez még nem az ő karrierjének a kezdete. A filmben igazából minden megvan, ami egy jó filmhez kell, mégsem áll össze egy ütős moziélménnyé. Talán csak az idő koptatta így meg a szalagot, bár valószínűleg nem véletlen, hogy az író Hannibal Lecter figuráját vitte tovább.

Manhunter

Ismerős színész, ismerős sárga szalag, ismerős éjszakai helyszín, ismerős végkifejlet.

Silence of the Lambs (1991)

Hannibal the Cannibal, és persze Anthony Hopkins. Egy filmklasszikus, igazából nem kell sokat beszélnem róla. Minden színészt hibátlanul eltaláltak, Jodie Foster nagyon törékeny, Anthony Hopkins nagyon ravasz, Ted Levine nagyon brutális. Ha bármelyikük a képernyőre kerül azonnal nő a feszültség, ha pedig egyszerre, akkor az ellentétek szinte robbannak. Néhány dolgot furcsálltam csupán: a film elején a gyógyintézet főnöke szigorú szabályokat diktál Claricenek, miszerint nem adhat se ceruzát, se tollat, csak papírt. De akkor hogyan tud Hannibal rajzolni vagy egyáltalán kitölteni a kérdőívet, ha mindenki betartja ezeket? A szomszédja haláláért elvileg keményen megbüntetik, elveszik a rajzait, ágyneműjét, de mégis nézhet TV-t, igazán szigorú bűntetés.

Silence of the Lambs

“Well, he’s a monster.”

Hannibal (2001)

Az őrült professzor története folytatódik. Sajnos az előző résznek nyomába sem ér, elborzasztó dolgok ugyan vannak, de semmi zsenialitás. Szegény Claricenek rosszul sikerül az elején a rajtaütés (egy FBI, DEA és SWAT bevetésnél hogyan gondolhatták, hogy nem lesz mészárlás?), ami miatt aztán a professzor nyomába eredhet. Egy régi, csúnyán eldeformált ellenség is felbukkan, aki szintén megszállottan keresi a zseniális őrültet. Milyen reménytelenül keresheti, ha a vadászai pont ugyanabban az országban vannak, mint a célpont, valamint mégsem lehet neki olyan fontos Lecter halála, ha csak néhány falusi állattartót bérelt fel. A végén felszolgált főfogás és utolsó jelenetek viszont helyre rakják az egészet.

Silence of the Lambs

“When the fox hears the rabbit scream, he comes running. But not to help.”

Red Dragon (2002)

Anthony Hopkinsnak köszönhető a sorozat sikere, ezért szinte adja magát, hogy a legelső részt az ő szereplésével újraforgassák. Érdemes is volt. Ugyan sokáig unalmas nézni, ha láttad az előzőt, de amikor felbukkan az igazi Lecter, minden eggyel izgalmasabb lesz. Nagy öröm volt látni azt is, hogy sok színész újra vállalta a szereplést, láthatjuk Barneyt is és az ellenszenves intézet igazgató is visszatér. A vége pedig klasszisokkal jobban sikerült. Ha tehetitek hagyjátok ki a Manhuntert, és helyette ezzel kezdjétek a Lecter eposzt.

Red Dragon

“- What was your trick? – I let him kill me.”

Hannibal Rising (2007)

Ezt a részt már nem vállalta a kék szemű mester. Talán mert olvasta a forgatókönyvet :). Már a Hannibalnál is látszott, hogy Thomas Harris sok mindent akart beletuszkolni, de ezzel csak elrontotta a dolgot. A Red Dragon ugye egy korábbi könyv alapján készült, az mentes minden sallangtól, de sajnos nem tért vissza az író a gyökerekhez. Litvánia ügyes húzás lenne, ha a Hannibal Lecter kicsit litvánosan hangzana, és a korábbi filmekben is lett volna az akcentusa. A Disney filmekből ismerős “térképet vetítünk az utazásos vágások alá” megoldás az egészet leegyszerűsíti, a nyugat-kelet német határon is milyen egyszerűen lefutja a kutyát, átugorja a kerítést, kikerüli a toronyőr golyóit. Persze hogy lesz Franciaországban egy gazdag rokon, és annak egy gyönyörű, fiatal JAPÁN felesége! Aki elvesztette a családját a hirosimai atombomba támadásban, és erre úgy emlékezik, hogy minden este szamuráj páncél előtt imádkozik a padláson. Úri hölgy létére kendóra tanítja az ifjú Hannibált, aki (miért is ne) szamurájkardot suhogtatva szedi korai áldozatait. Az amerikai író annyira halmozza a multikultit, hogy egyszerűen képtelenség, hogy összeálljon egy élvezhető egésszé a film. Sokkal jobban tette volna, ha megmarad a saját országhatárain belül. A Hannibalt játszó fiatal színész nagyon ügyes, meg van az adottsága az egészhez, szerintem ha egy Bárányok hallgatnak szintű filmet kap, folytathatta volna Anthony Hopkins karrierjét.

Hannibal Rising

Litván ifjú japán katanát forgat Franciaországban.