A Zene Világnapja

Október 1.-e, a Zene Világnapja van ma. Hogy nem tudtátok? A Wikipédia sem tudja. (A világzenéről szóló bejegyzés teljesen másról szól. A Világzene Napja július 27.) Ez még egy indok, hogy írjak valamit erről a nemes napról.

1998-ban a Kanadai Örökség hivatala elindított egy projektet Nemzetközi Művészeti Napok néven, amit 2005-re sikerült is befejezni. A nemzetközi művészeti napok a következőek:

• Október 1.: Zene Világnapja
• Április 29.: Tánc Világnapja
• Március 21.: Költészet Világnapja
• Március 27.: Színház Világnapja

Egyértelmű, hogy én ma csak a zenével fogok foglalkozni, de talán az is, hogy a többiről nem nagyon fogok megemlékezni, mivel elég távol állnak tőlem ezek a művészetek. Egyébként érdekes, hogy pl. a festészet vagy a szobrászat világnapjáért nem harcolt a fent megemlített intézmény.

“A klasszikus kultúra, azon belül a zene álláspontom szerint mindenképpen állami támogatásra szorul. Lehet az előadóművészet bizonyos elemeit üzleti alapokra helyezni, de kizárólag profitorientáltan nem lehet terjeszteni a kultúrát, mert nem tudja teljesíteni célját: hiszen ez végső soron a társadalom egészének fejlődését szolgáló misszió. Az pedig, akárcsak az oktatás, nem él meg állami támogatás nélkül.” Popa Péter hegedűművész, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólamvezetőjének gondolatai ezek. És sajnos igazak.

Mert ugye hogyha Mari néninek megtanítják, hogy ez és ez a mulatós előadó sz@rt sem ér, akkor esetleg nem ilyen CD-kre költi a nyögdíját, hanem ellátogat a Művészetek Palotájába és ott beszéli meg barátnőivel, hogy mennyire emelkedtek a gyógyszerárak. Persze ez kicsit előreszaladt gondolat volt, a mai nyugdíjasok még nem rajonganak tömegesen a szintetizátor királyokért, de ha felnő a mai 30-40 évesek rétege, akkor sajnos az öregek otthonába füldugót kell majd vinnem :(. Október 1-én van egyébként az ENSZ által is elismert Idős emberek Világnapja is, ezért hoztam fel őket példának.

A profitorientáltság nem képes megmenteni a kultúrát, mert valahogy a magas kultúra mindig is hiánycikk lesz, és ha alacsony a kínálat, akkor bizony magas az ár. Amíg találnak az emberek helyettesítő árucikket, addig nincs is feltétlenül nagy gond, legalábbis ők nem látják ezt. Például én is simán megveszek bármilyen Tesco terméket, mert még nem olvastam a Tesco titkok könyvet. Ha elolvasom akkor talán be sem térek oda többet.

De kanyarodjunk vissza a zenéhez. Elektromos gitárt már lehet szerezni 50.000 Ft-tól, hasonló minőségű klarinétot 36.000-ért, és egy műanyag fagottot 270.000-ért. Igen, jól megszívtam, hogy ilyen ritka hangszert választottam. Az alacsony kínálat felnyomja az árat, ugye emlékszünk. Ez a minőség növekedéssel is megy szépen felfele, nagyon jó hangszereket kevesen tudnak csinálni, és el is kérik az árát érte. Az előbbi három hangszernél ez így néz ki, a hangszerek márkája pusztán példa: Gibson Les Paul gitár: 890.000 Ft, Buffet RC B klarinét 550.000 Ft, Moosmann 222-es fagott 4.500.000 Ft. Persze egyedül a Gibsont lehet megvenni boltban itt Közép-Európában, a fúvós művészurak és hölgyek legyenek szívesek elhagyni az országot. Egyik kamarán viccelődtünk ezzel, hogy Esztinek van egy jó oboája, és feladhatna egy ilyen hírdetést: “Trabantom van, oboámat nagyobb autóra cserélném.” Gábor is egyszer megkérdezte, ha nagy leszek-e vennék-e egy saját fagottot. Mire mondtam, hogy ha annyi pénzem lesz, akkor inkább egy autót. Vagy kettőt, vágott közbe Zsolti :). Persze ezzel semmi gond nincs, akinek tényleg ilyen minőségű hangszer kell, az meg tudja venni, csak hát a zeneiskolák nem tudják megvenni a jobb hangszereket. Pláne nem az amatőr zenekarok.

A zeneiskolákra visszatérve, az állami támogatás egyre kevesebb. 18 éven felül a támogatás nagy mértékben lecsökkent, szóval ha alapfokú zeneoktatási intézményben akarsz zenét tanulni, akkor félévente 15.000 Ft-ot kell kifizetned. Lehet hogy ez kevésnek tűnik a felsőoktatásban bevezetendő tandíj mellett, de meg kell jegyezni, hogy heti 2-szer jársz zeneórára, és azért még van támogatás. Ha elmúltál 18, és továbbra is szeretnél zenét tanulni, akkor fizess többet. És ez rendben is van szerintem. Én 2 évig fizettem, idén már nem vagyok beiratkozva, de ugyanúgy járok kamarázni :). Ami nem illegális, mielőtt bárki feljelentést akar tenni. A másik 2 beiratkozott növendék mellé bejárni 3-iknak csupán baráti szívesség. 18 éven alatt, úgy 6-7000 Ft kell fizetni félévente a tanulmányi eredménytől függően. Plusz hangszerkölcsönzés, havi 500, plusz elviselni a gyermeket amíg otthon gyakorol.

Ez sok szülőt elriaszt. Legalábbis a fúvós hangszerektől. Merthogy a vonósok töretlenül népszerűek, pedig egy kezdő hegedűst elviselni, ahhoz tényleg idegek, vagy legalább egy kikapcsolt hallókészülék kell. Na jó, a fuvola is töretlenül népszerű. De évek óta nincsen fagottos növendék, se tubás, se tenorkürtös. Ez ott lesz gond, mikor egy ifjúsági fúvószenekarban 2 rezes tanár van, az egyik maga a karnagy és 3 hangszert kellene fújni :?. A diplomámig még (legalább) 3 év van hátra, addig játszok a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekarban, Eszti most tanít a zenesuliban, szóval oboista is lesz egy darabig, hogy utána mi lesz, az már más kérdés…

És a sok panasz után jöjjön egy kis zene. Carl Maria von Weber Andante és “Rondo Ungarese” című darabjából a Rondót tudjátok itt meghallgatni. Fagotton Milan Turkovic szólózik, és a Stuttgart Radió Szimfónikus Zenekara kíséri. Hogy miért ezt a darabot rakom be? Egyrészt fagottos darab (minden szentnek maga felé hajlik a keze), másrészt magyar vonatkozása van, ami mindig valami friss, gyors darab szokott lenni. Igen, iszonyúan virtuóz tekerés van a végén, szóval hallgassátok csak ;)!

Még egy kis személyes infó. Ma 3kor próbáltunk az esti koncertre, Eszti oboája elrepedt a hétvégén. 1,5 milliós hangszer megadja magát a hidegtől. A fafúvósóknak nem használ a hideg, kb. 14 fokon tilos megfújni a hangszert, mert reped, nem is fújta meg, egyszerűen este lehűlt és délután nem bírta a fújást, de azért ilyen kényesnek nem illene lennie egy ilyen minőségű hangszernek. Marad a ragasztás, újra tanári fizetésből nem telik :?. A repedés egyébként azt jelenti, hogy Eszti iszonyúan alacsony, ezért nekem 4 centit ki kell húznom az S csőből, így a levegőoszlop kicsit eltolódik, amit 2 próbával nehéz megszokni, szóval bravúrnak számít, ha jól szól a hangszer. A koncert után még írok, hogy milyen volt.

Frissítés: Eszti a koncerten nem volt olyan alacsony, így 2 centit betolhattam. A lassú tétel nagyon gáz volt szerintem, kellene egy jobb nád, de utána a harmadik tétel egész jól sikerült. A koncert végén rengetegen gratuláltak, Guszti bácsi és Jenő bá is dícsértek, de a legaranyosabb megint Gizi néni volt: “Én az anyját irigylem” :). Lesz ez a kamara még jobb is!