A világ 10 legnagyobb hadserege

Általános gazdaság és társadalom földrajzból választott témám volt ez, a dolgozatom minőségéről, és magáról a beadás körülményeiről nem akarok nagyon írni, volt más is, aki túlizgulta a dolgot, nem vagyok egyedül :).

Tehát a lényeg! Az aktív hadszolgálatban résztvevő katonák száma szerint a világ tíz legnagyobb hadserege a következő:

Kína
Amerikai Egyesült Államok
India
Észak-Korea
Oroszország
Dél-Korea
Pakisztán
Irán
Törökország
Vietnám

Mégegyszer kiemelném, hogy ez a lista az aktív, katonai szolgálatot teljesítő létszámok alapján érvényes, mihelyt megnézünk más szempontokat érdekes dolgok derülnek ki

Talán nem meglepő, hogy az USA rengeteget költ hadseregére. De az talán meglepő lehet, hogy a világ összes hadikiadásának felét az USA költekezése teszi ki! Összehasonlítás képpen egy kínai katonára 26 millió dollár jut egy évben, míg egy amerikai katonára 409 millió dollár! Természetesen ezt nem szó szerint kell érteni.

Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy évente 13 millió kínai srác tölti be a hadköteles életkort, tehát évente ennyi újoncot termel ki magából az ország, míg ez amerikában kicsivel több, mint 2 millió. Megismétlődne a II. világháborús anekdota, miszerint Oroszországnak nem kell fegyver, neki vannak katonái? Talán nem.

Ugyanis Oroszország hadseregreformba kezdett, szakított az előbb említett elmélettel, és megpróbálja technikai és taktikai lemaradását pótolni. Eddig nem nagy sikerrel, ezt mutatja az, hogy az utóbbi NATO tárgyaláson kénytelen volt meghátrálni USA akarata elől. Érdekes még, hogy a hét különböző katonai erő nem tartozik egymás hatásköre alá, külön-külön működnek. Érdekes még az orosz űrvédelmi erők megléte is.

A pénzkiadásoknál érdekes megnézni, hogy melyik ország GDP-jének mekkora részét költi a hadseregére. Jellemző, hogy a közel-keleti olajtermelő országok merik a legtöbb lét a hadseregbe, mert már nem tudnak mire költeni. Omán az ország bevételének 11%-át költi a hadseregre. Azonban van egy ország, amely rajtuk is túltesz. Mégpedig Észak-Korea :D! Észak-Korea GDP-jének 23%-át költi a hadseregre, tehát majdnem 1/4-ét. Ezt a számot azért óvatosan kell kezelni, mivel Észak-Korea nem közöl gazdaságáról megbízható nemzetközileg értékelhető adatokat. Azonban belső megfigyelők szerint évente -11%-os GDP csökkenés elszenvedője, és így is atomot akar magának.

Hagyjuk a piszkos anyagiakat, nézzük az emberi tényezőt. A világon változóak a katonai szolgálatra alkalmas kor meghatározásai, általában 18-20 éves kor között húzzák meg a vonalat. Ezek alól kivétel Pakisztán, ahol már 16 évesen is be lehet önként vonulni, azonban csak 18 éves kortól mehet az ember harctérre, hasonló a helyzet Iránban is, viszont ott már 15 évesen csatlakozhat az ember a Basij nevű félkatonai szervezethez.

Irán. Iszlám köztársaság. Az iszlámról elég sokmindent tudunk, mindenki hallott már a dzsihádról. Na most ezt belefoglálták Irán alkotmányába is, így a 151. cikk szerint minden iráni állampolgár joga a katonai kiképzés, hogy országa védelmében fegyvert ragadhasson. És ezért hozták létre a Basijt. Ez egy államilag támogatott félkatonai szervezet, feladata többnyire a vallási törvények betartatása, de reformok után nagyobb szerepet szán neki az ország vezetése. Alapításakor Ruhollah Khomeini ajatollah így nyilatkozott: “Egy 20 millió fiatallal rendelkező országban 20 millió fegyveresnek kell lennie, vagy 20 millió katonának. Egy ilyen országot soha nem fognak tudni elpusztítani.” A 20 milliós szám túlzás, 2007-es adat szerint úgy 11 millió tagot számlál a csoport. Összehasonlítás képpen a szervezet olyan identitással rendelkezik, mintha kis hazánkban mindenki hithű keresztény lenne, és a Magyar Gárda Szűz Mária országát akarná megvédeni a szép magyar leventék besorozásával. Persze ez egy másik ország, másik kultúra.

A kutatásaim során rábukkantam a CIA Ténykönyvére, ami interneten is elérhető. A Föld összes országáról vannak földrajzi, gazdasági, katonai, társadalmi információk, és mivel a CIA állítja össze kicsit több megbízhatóságot tulajdonítok neki, mint a Wikipédiának.