10 éves osztálytalálkozó

Tags: ,

0

Szeptember 26-án volt a 10 éves érettségi találkozónk. Nagyon jó középiskolai osztályunk volt, ritka az ilyen. Mindig szívesen megyek egy ilyen alkalom miatt haza, a volt osztálytársak miatt érdemes, a városért már egyre kevésbé. Egy ilyen 5 évenkénti alkalom arra is jó, hogy az ember magával is találkozzon, őszintén, leplezetlenül.

A szervezést ez úton is nagyon köszönöm Évinek, Janinak, Nándinak, Janinak és a két Tominak. Nagy könnyedség volt, hogy a részvétel a Facebookon zajlott, két szavazáson kívül nem volt a résztvevőknek más dolguk. Úgy gondolom hogy szép számmal összegyűltünk, sajnálom hogy nem tudtunk többen részt venni, de most ebben a korban vagyunk, gyerek, munka, külföld stb. Nándit különösen sajnálom, rengeteg szervezés után külföldi sakkozás miatt nem élvezhette a munkája eredményét.

A program jó volt, az iskolai részén még faragni kell, a 3-tól 5-ig meghirdetett rész nem elég pontos, van aki nem gyülekezőnek vette, hanem 15 órára érkezett, és így várni kellett a többiekre. Egészen furcsa érzés 14:50-kor egyedül állni az iskola előtt, és elsőnek Kati nénivel találkozni. 😀 A két külön helyszínen lévő beszélgetés sem az igazi, az első jobban tetszett, a másodiknál érezhető hogy akik már egyszer elmesélték a történetüket másodszorra csak a szűrt verziót adják elő. Lehet jobban járnánk egyetlen helyszínnel, az épület számomra amúgy sem adott akkora plusz élményt, mondjuk én azt is elfelejtettem hogy a fizika szertár volt az osztálytermünk.


Osztálytalálkozó 2015

Csoportkép a 2015-ös osztálytalálkozóról, a képért köszönet Orbán Péternek

Jó volt hallani, hogy a többiek hol tartanak az életben. Nem egy volt tanárunk mondta, hogy örülnek hogy mindenki megtalálta a helyét, én ezzel azért vitatkoznék. Sok olyan ember volt, aki éppen egy hatalmas pofont kapott az élettől és idén még keresi a helyét. Még azok is, akik sikeresek megtorpantak a ház és lakásvásárlás előtt. Ahogy anyukám mondta apukám az én koromban már kétgyermekes apa volt saját lakással. Ez úgy tűnik a kor és pici országunk sajátja, olyan dolog amivel a mi generációnknak együtt kell élni. Öt év múlva kiderül sikerült-e.

×

A hozzászólások lezárva.